Csupa szív

Idén filcszívecskékkel terveztük díszíteni a szüleim karácsonyfáját ...hát akkor már a sajátunkat is... Mivel a lila a kedvenc színe Lucánknak, nem volt kérdés, az itthonin milyen színvilág lesz. A nagyszülőknél pedig afféle meleg földszínek jöttek szóba, vegyesen.
Először arra gondoltam, minden egyes szívet másképp díszítek (gombok, csipke, gyöngyök, masni...), de olyan nagy kezdett lenni a káosz, hogy inkább egységesen masnisok lettek az összhatás érdekében.
A "gyártás" (mert hát ne szépítsük, nagyüzem volt két hétig) nagyon egyszerű: a duplán kivágott filc szívet pelenkaöltéssel varrtam körbe, belevarrva az akasztót is, és mielőtt összeért volna a varrás, (hobbiboltban kapható) töltőanyaggal tömtem meg, hogy kis párnácskává váljon. A masnit végül azonos színű cérnával öltöttem hozzá. Nagyjából 60 darab készült összesen.
Ajándékok kiegészítőjeként is remek ötlet egy-egy szívet mellékelni: az efféle szépségek a fán kötnek ki, talán nem csak idén. :)

Afféle elő-domino

Mindenféle kirakót imád a lánykám. Ez mondjuk inkább nem is kirakó, hanem afféle elő-domino: félbevágott képeket kell összeilleszteni. (Nem tudom, mi a játék hivatalos neve) Rajzoltam pár egyszerűbb ábrát, és egymás mellé printeltem őket, majd 5 mm-es söralátét-kartonra kasíroztam, és felvágtam.
Bővíthető, variálható... meg eleve: nagyon jó kis játék akár egyedül játszani, vagy társasjátékként is.

Azok az újabb dobozok...

Hát íme, készen lettek az angyalkás dobozok!...
A technika ugyanaz, mint az előző adagban  (Doboz-mánia bejegyzés), csak nem szalvétát használtam a díszítéshez, hanem egyszerűen színes printet -a már közzétett- "Luca-angyalkával". Ehhez illő szürkés-türkizes köntöst kaptak a dobozok, belül pedig üdébb barackos színt. A végén selyemfényű lakkal fixáltam mindent.
Ilyet kapnak karácsonyra a család Luca-rajongói - biztos nagy öröm lesz! (Az elkészítése mindenképp az volt!)

A mi saját angyalkánk

Minden karácsonykor angyalkává változtatom a mi kis Lucánkat. Ez így lesz évről évre, ameddig csak hagyja majd... :)
Ez hűtőmágnes formájában gyűlik a saját hűtőnkön és persze a népes rokonság hűtőjén. (A képet Photoshop-ban készítem el egy legjobbnak ítélt fotóból - szárnyat retusálok hozzá, és téli hangulatot varázsolok köré. A printeket átlátszó öntapadós fóliával "lelaminálom", kétoldalas ragasztóval a tekercsben kapható mágneslapokra rögzítem, és körbevágom)
És minden évben valami más formában is testet ölt, tavaly például párnahuzatot varrtam belőle, idén papírdobozok tetejére kerül, de erről majd később...
És persze ebből lesz az ajándékok kísérőcédulája is minden évben.
Imádom! (Szerintem mindenki a családban.. :)