Mivel a befőzés nagyon ad hoc jött (ti.: elutazásunk előtt egy kupac csúnyácska alma volt még a hűtő alján, amit sajnáltam kidobni), így nem készültem föl kellőképpen az esemény arculatára, ezért nem egységesek például a kupakok sem (némelyik eredeti, némelyik dekupázsolt).
Ezt igyekeztem ellensúlyozni egységes címkékkel és a nyakukra kötött rafiával.
A lekvár így készült:
Kb. 10-11 almát, 5-6 őszibarackot, 4 körtét -héj nélkül- felkockáztam, és botmixerrel durvára pépesítettem. Ebbe egy zacskó dzsemfixet öntöttem (ez elég kevés bele, még egy zacsi elfért volna, hogy szilárdabb legyen), 3-4 nagy kanál mézet, 2 kis zacsi vaníliás cukrot, és kb. 200 g nádcukrot kevertem még hozzá, végül egy kis fahéjjal fűszereztem. Pár percig főztem, és azonnal az üvegekbe töltve, azokat 5 percre fejjel lefelé fordítva "tartósítottam".
Könnyen lehet, hogy idén még egy másik hasonló projektbe is belevágok.
Az ígérem, szebb lesz.
